A biogáz a biomassza anaerob bomlása, azaz biológiai folyamatok eredményeképpen keletkezik. Biogáz előállítására valamennyi szerves anyag alkalmas.
Biogáz előállításban a leggyakrabban használt alapanyagok:
- Mezőgazdasági eredetű szalmás és hígtrágyák, hulladékok,
- Kommunális és élelmiszeripari eredetű híg és szilárd melléktermékek, hulladékok, szennyvizek,
- Növényi eredetű energiahordozók
A biogáz képződés előfeltételei:
- Szerves anyag
- Levegőtől (oxigéntől) elzárt környezet
- Metanogén baktériumok jelenléte
- Állandó, kiegyenlített hőmérséklet
- Folyamatos keveredés
A biogáz képződés során a szerves vegyületek egyszerűbb vegyületekre bomlanak (savas bontás), majd szétesnek alkotó elemeikre (metanogén bomlás).
A biogáz megközelítőleg 50-60 % metánt, 40-50% CO2-ot tartalmaz. 1 m³ biogáz fűtőértéke 18-21,6 MJ, ami megfelel 0,66 m3 földgáz-, 0,61 l fűtőolaj fűtőértékének, vagy 6,1 kWh villamos energiának.
A szerves anyagból kinyerhető metán mennyisége erősen függ a kiindulási szerves anyag összetételétől, tartalmától, a biogázerjesztő műszaki-technológiai színvonalától, és az alkalmazott technológiától (hőmérséklet, aprítás stb.).
A kiindulási szerves anyag a gyakorlatban csak mintegy 70-80 %-ban bontható le, a többi alkotóelem visszamarad híg, illetve a szilárd komposzt fázisokban. A szerves anyagok degradációs hatásfoka függ még a szerves anyagok igen változatos minőségi (bakteriális), együttes lebomlási jellemzőitől. A biológiai degradáció hatásfoka akár 90 %-ra is növelhető a kevert kiindulási szerves hulladékok összetételétől és az alkalmazott technológiától függően.
A biogáz hasznosítása megegyezik a vezetékes földgáz, vagy a PB gáz felhasználásának lehetőségeivel, így az elsődleges területek: stabil munkagépek hajtása és villamos energiatermelése és felhasználása.
Az anaerob fermentáció a szervestrágya, a hígtrágya és más biológiai eredetű nehezen hasznosítható hulladékok értékes bio-trágyává való átalakításának egyik alternatív technológiája. A hulladékkezelés közben keletkező biogáz pedig fűtésre illetve villamos áram termelésre is hasznosítható, ezáltal csökkentve az üzem működtetési költségeit. A keletkező biotrágya a mezőgazdasági területekre kijuttatható, csökkentve ezzel a műtrágy felhasználását.
Megfelelő nagyságú üzemek - a vállalkozásban képződő melléktermékek feldolgozásán túlmenően - már képesek regionális hulladékgazdálkodási feladatok ellátására is, a környék nehézfémmel nem szennyezett (vállalkozási és kommunális jellegű) szerves hulladékainak ártalmatlanítása révén.